|
Hajónapló
A hajónaplóban az általunk fontosnak tartott cikkekből, elemzésekből válogatunk.
Az adás nem a látványra, a tartalomra ügyel
|
Bátortalanság vagy közszolgálati üzenet a férfias Híradó?, Pogonyi Lajos, Népszabadság, 2005. szeptember 23. A
köztévé vezetése úgy döntött, hogy az esti fél nyolcas Híradóból
eltűnnek a női műsorvezetők. Acél Anna, Varga Edit, Nagy Judit,
Novodomszky Éva ezen túl csak hajnalban, valamint éjjel olvashat
híreket két-három percben. A döntés indoklása a nézők elvárásaira
hivatkozik. Ki lehet egy tévé hiteles arca? Gács Anna és Bajomi-Lázár
Péter médiakutatók, valamint Bódis Kriszta író, dokumentumfilm-rendező
véleményét kértük. Az, hogy a fő műsoridőben sugárzott
híradóban a férfiak maradtak benn, a nők pedig korábbra-későbbre
szorultak, sajnálatos - mondja Gács Anna,
az ELTE média tanszékének adjunktusa. Szerinte az volna kívánatos, ha a
nők a tévében is minél többféle szerepben, és a férfiakkal egyenrangú
félként szerepelnének. Gács Anna szerint hajlamosak vagyunk azzal
áltatni magunkat, hogy a nők médiabeli alulreprezentáltsága vagy sértő
megjelenítése nem annyira az előítéleteken alapul, mint inkább a rossz
beidegződéseknek, a bátortalanságnak, a fantáziátlanságnak köszönhető.
- De azt állítani, hogy a híradó nézettsége a női műsorvezetők
hiteltelensége miatt volt alacsony, egyszerűen bűnbakképzés - mondja a
szakértő. - Csak-csak érteném, mit jelent a hivatkozott "hitelesség",
ha a műsorvezetők olyan szerepben tűnnének fel, mintha a híreket
nemcsak felolvasnák, de eszükbe is jutna róluk valami, ha alkalmuk
volna bármi mást is kérdezni, mint ilyesmit: "Szervusz, Kata, mi a
helyzet Brüszszelben?" A magyar csatornákon látható híradók többségében
azonban a műsorvezetők - férfiak és nők egyformán - inkább bemondók,
mint újságírók, inkább kirakatbabák, mint autonóm személyiségek, inkább
sztárok, mint szaktekintélyek. Bódis Kriszta
író, dokumentumfilmes arra emlékeztet, hogy a nyolcvanas években
készült egy összehasonlító kutatás, amelyben amerikai, nyugat-európai
és magyar nőknek tették fel a kérdést: érte-e őket igazságtalanság vagy
hátrányos megkülönböztetés a nemük miatt. Az eredmények azt mutatták,
hogy a legtöbb igazságtalanságot az amerikai nők tapasztalták, azután a
nyugat-európaiak, legvégül pedig a magyarok. Mindez persze nem azt
jelenti, hogy a szocializmus idején - és azóta - a magyar nőket kevésbé
éri hátrányos megkülönböztetés, hanem azt, hogy a magyar nőkben mindez
kevésbé tudatosodik, illetve, ha mégis, akkor kevésbé merik
megfogalmazni. Ha megfogalmazzák, végképp nem fordulnak jogorvoslatért.
Tehát tűrnek - állítja Bódis. Inkább kétszer annyit küzdenek azért,
hogy teljesítményüket a társadalom értékelje. Az írónő szerint, ha egy
nő férfiasnak tekintett, azaz férfiak által agresszíven uralt
területeken és pályákon jelenik meg, azonnal célponttá válik. Azonnal a
pálya veszélyes elnőiesedése kerül szóba, ami a bújtatott szexizmust
lefordítva azt jelenti: a munkaterület elértéktelenedik, gyöngül. Ha a
nők a nőiességüket nem leplezve, magukat nem férfinak kiadva sikeresek,
esetleg még jobbak is, mint az adott helyen dolgozó férfiak, akkor
hiteltelenként igyekeznek félresöpörni őket. Sikereiket a szerencsének
vagy külső tulajdonságaiknak tudják be. A nők kiszorítása az
esti híradóból valójában nem egyedülálló eset - vélekedik Bódis
Kriszta. Azok a nők, akik férfiak által uralt, magas presztízsű
munkahelyeken és területeken dolgoznak, nap mint nap megélik ezt a
diszkriminációt. Még egy női többséggel dolgozó munkahelyen is
automatikusan a férfit nevezik ki főnöknek. Ismert, hogy a magasan
iskolázott nők milyen kis számban és nehezen kerülnek tudásuknak
megfelelő pozíciókba. - Saját tapasztalatom - mondja Bódis -,
hogy amikor hatékonyabbnak bizonyulok a szakterületemen
férfitársaimnál, vagy például független véleményt formálok, esetleg
kritizálom férfiak teljesítményét, elsősorban felsőbbrendű, lekezelő,
jelentéktelenítő reakciókat váltok ki, megkérdőjelezik képességeimet és
hozzáértésemet, külső tulajdonságaim és nemem hangsúlyozásával a
negatív és tradicionális nemi sztereotípiákat fordítják ellenem.
Nagyon nehéz mindenféle bizonygatás nélkül, pusztán a
teljesítményünkkel, hozzáértésünkkel, tehetségünkkel megmutatkozni úgy,
hogy közben ne tagadjuk meg önmagunkat és azt, hogy nők vagyunk.
Örülnék, ha a negatív diszkriminációt, az előítéletes gondolkodást nem
tűrő nők és férfiak egyaránt szolidaritásukat fejeznék ki azok iránt,
akiket a híradós esethez hasonló penetráns férfiterror sújt, tesz még
kiszolgáltatottabbá, bélyegez meg, állít félre, hiteltelenít. Az, hogy az MTV Híradójában csak egyetlen műsorvezető van, Bajomi-Lázár Péter
médiakutató szerint lehet jelzésértékű is. A Zsigmond Király Főiskola
kutatásigazgatója értelmezésében ez azt is üzenheti, hogy az adás nem a
látványra, hanem a tartalomra ügyel, nem szórakoztatni, hanem
tájékoztatni akar, ellentétben a piacvezető kereskedelmi televíziókkal,
amelyek esti híradói show-műsorokra hasonlítanak. Bár annak - mondja
Bajomi-Lázár -, hogy a férfi műsorvezető maradt, míg a nők távoztak az
esti hírműsorból, kétségkívül van egy kissé pikáns üzenete is. A BBC
rádió 1920-as években született dokumentumában állt az, hogy a bemondók
legyenek "erkölcsös, kulturált, tapasztalt és művelt férfiak". Ezt a
szabályt a BBC természetesen már rég elvetette. Pogonyi Lajos Az adás nem a látványra, a tartalomra ügyel. Bátortalanság vagy közszolgálati üzenet a férfias Híradó? Népszabadság, 2005. szeptember 23.
A MÚOSZ Nők a Médiában Szakosztálya diszkriminatívnak és
elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar, magát közszolgálatiként
meghatározó televízió vezetősége nőmentessé tette a főműsoridőben
sugárzott tv-híradó műsorvezetői stábját - olvasható az
újságíró-szövetség legfrissebb hírlevelében. "Az indoklás, amely
szerint a nézők a középkorú, érett személyiségű, tisztes, őszes
halántékú férfiakat tartják hiteles személyiségeknek - mely
meghatározásnak az MTV műsorvezetői stábjában egyetlenegy hímnemű lény
felel meg - erősen szubjektív. Mi, mint a MÚOSZ Nők a Médiában
Szakosztály tagjai, magát a tényt tartjuk diszkriminatívnak,
elfogadhatatlannak, ezzel a döntéssel ráadásul a nézőket is semmibe
vették.
|
|
|